2018. december 17., hétfő,  Lázár és Olimpia
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. március 14., szerda
Isten nem ver bottal. De Boddal?!
A „törvényhozás embere” nem tett eleget a kötelező megjelenést előíró idézésnek, s jogi képviselője ki akarta záratni a sajtót a tárgyalásról
Szerző: Kiss A. János
Simonka György magánvádlóként pereli Bod Tamást, akit rágalmazással gyanúsít, Bod Tamás viszont a per által másként meg nem ismerhető információkhoz juthatott a fideszes dél-békési országgyűlési képviselő és a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ kapcsolatáról, s az utóbbi ellen folytatott büntetőügy állásáról. Hétfőn tartották a Gyulai Járásbíróságon a magánvádas per újabb tárgyalási napját.

Simonka György, amikor Mezőkovácsházán, 2016 szeptemberében egy fideszes rendezvény sajtótájékoztatóján szembesítették a "fedezetelvonási üggyel", melyre e pere is visszavezethető

 

Jó ideje „körbelövi” a sajtó (országszerte) azt a témát, hogy indult-e büntetőeljárás Simonka György ellen, iletve vizygálódik-e keülötte az ügyészség. A válasz párhuzamosan egyszerű és bonyolult: (a tettenérést nem számítva) amíg az Országgyűlés – a Legfőbb Ügyész indítványára – nem függeszti fel egy országgyűlési képviselő mentelmi jogát, addig nem indítható ellene büntetőeljárás. Ám az is igaz: semmi sem akadályozza meg a nyomozó hatóságot, ügyészséget, hogy információkat gyűjtsön valamely bűncselekmény alapos gyanújának megfogalmazásához, s lépjen, ha indokolt.

 

Az is ismeretes, hogy korábban Bod Tamás, az Együtt gyulai elnöke, aki most (Simonka Györgyhöz hasonlóan) pártja színeiben képviselőjelöltként indul Békés megye 4. számú egyéni országgyűlési képviselői választókerületében, melynek székhelye Orosháza. Az utóbbi időben Simonka György (és falujának, Pusztaottlakának mai polgármestere) egy sor büntetőfeljelentést tett Bod Tamás ellen, melyeket a különféle hatóságok egyre-másra elutasítottak. Így járt korábban Simonka György az illetékes ügyészséggel is, amikor rágalmazás miatt próbálni elérni a Bod Tamás elleni közvádas eljárás megindítását. Az ügyészség elutasította azt, ám ő magánvádlóként a bírósághoz fordult.

 

Ennek az ügynek tartották meg tegnap a (talán negyedik) tárgyalási napját. Az elsőn még ott volt Simonka György, ám nem kívánt tanúként is „beleállni” az ügybe, de magánvádlóként eleget kell(ene) tennie a bíróság tárgyalási idézésének. Tavaly október 26-án sem ment el, jogi képviselője egy olyan orvosi igazolással mentette ki őt, mely szerint úgy egy hétig szigorúan ágyban kellett volna feküdnie. Ám a komoly újságírói gyakorlattal rendelkező Bod Tamás (mit ad Isten!) éppenséggel Simonka György Facebook oldaláról levett híradásokkal, fotókkal tudja bizonyítani, hogy az érintett időszakban a magánvádló a választókerületében, s például a megyeszékhelyen óvodai, párt- és más célú rendezvényeken vett részt, csak a bíróságra nem tudott eljutni (ha igaz) térdfájdalmai miatt.

 

Bod Tamás és védője – a sarokba szorítottak logikáját, kitörési kényszerét követve – úgy ítélték meg, hogy a magánvád ellenében vállalják a valóságbizonyítás terhét. S amire Simonka Györgyék nyilvánvalóan nem gondoltak: a valóságbizonyításhoz – a bíróság segítségével – a vádlott kérheti a számukra szükséges adatok beszerzését különböző hatóságoktól, és másoktól. Magyarán: amihez Simonka György magánvádas perindítása nélkül nem férhetett volna hozzá senki, ennek útja most megnyílt. A januárra meghirdetett tárgyalási napra a hatóságok válaszai még nem érkeztek meg, azért a bíróság a folyatásra március 12-ét jelölte ki. Immár (csaknem) valamennyi kért információ birtokában kezdődhetett meg a tárgyalás, melyre a bíróság szabályszerűen megidézte Simonka Györgyöt, Bod Tamást és jogi képviselőiket.

 

Azt talán érdemes feleleveníteni, hogy Simonka György eredetileg rágalmazás vétsége miatt kérte Bod Tamás bűnössé nyilvánítását, aki 2016 novemberében feljelentést tett Simonka György ellen a Legfőbb Ügyészségen, fedezetelvonás miatt. (Ennek részletei bőven ismeretesek lehetnek az írott és az elektronikus sajtóban megjelent írásokból, interjúkból.) Akkor a ügyészség azt írta válaszként, hogy már folyamatban volt egy másik vizsgálat, mely „szoros tárgyi és személyi összefüggésben” állt a Simonka Gyögy elleni feljelentésben foglaltakkal.  Bod Tamás ezzel kapcsolatos írása, nyilatkozata miatt vélte jónak Simonka György (akinek politikai közszereplőként többet kell elviselnie a nyilvánosság előtti kritikákból) Bod Tamás rágalmazás miatti feljelentését, melyet az ügyészi szervezet (mint említettük) megtagadott.

*

Ennyi „előzetes” után lássuk, mi történt hétfőn délelőtt a Gyulai Járásbíróságon! Dr. Németh Zoltán bíró előtt Simonka György kivételével valamennyi idézett megjelent: Bod Tamás és védője, dr. Juhász István, illetve a magánvádló ügyvédje, dr. Varga Péter.

 

Dr. Varga Péter a magánvádló távolmaradását azzal magyarázta, hogy Simonka György és ő úgy találták: mivel a januárra kitűzött tárgyalási nap óta semmilyen iratot nem kaptak (a bíróság szabályszerű idézésén túl – a szerk.), az idézés ellenére az országgyűlési képviselő nem jelenik meg a tárgyaláson. Ugyanakkor dr. Varga Péter zárt tárgyalás elrendelését kérte a bíróságtól. (Egyedül a vitalap.hu újságírója ült az érdeklődők rendelkezésére álló helyen.) A bíró rákérdezett: mi lenne ennek az alapja? Az ügyvédi válasz szerint politikai felhangok is előkerülhetnek a tárgyalás folyamatában…

 

A bíró türelmesen sorra vette a hallottakat. Elmondta, hogy büntetőügyben a bíróság nem köteles megküldeni a beérkezett válaszokat a „feleknek” (s ez nem is gyakorlat), azokat akár Simonka György, akár az ügyvédje bármikor megtekintheti a bíróságon. (Ahogy Bod Tamásék ezt nem is mulasztották el – a szerk.) Ami pedig Simonka György igazolatlan távolmaradását illeti: azért akár rendbírság is kiszabható ellene. A bíróság tisztázta a zárt tárgyalást kérő indítvány sorsát is. Dr. Németh Zoltán ismertette a zárt tárgyalás elrendelését lehetővé tevő négy büntetőeljárási okot. Ezek egyike sem állt fenn, ezért elutasította a magánvádló ügyvédjének indítványát.

 

A tárgyalás érdemi részében kiderült, hogy Bod Tamás is mentelmi joggal rendelkezik, mivel a választási bizottság befogadta jelölését. Ha majd megszületik, az erről szóló igazolást be kell csatolnia az ügy irataihoz.

 

Bod Tamás felvetette, hogy a Simonka György októberi távolmaradásának indokolására benyújtott orvosi igazolás vélhetően nem valós tartalmú, ezért másolatot kért róla. A bíró elmondta, hogy a bíróság állapíthatja meg az igazolás kétségességét, s eltanácsolta a vádlottat ennek említésétől, aki le is mondott kérése teljesítéséről.

 

A bíró ismertette azokat a vádlott által feltett kérdésekre adott válaszokat, melyeket a bíróság megkeresésére küldött meg három szervezet. Ezek közül a legmeghatározóbb a Központi Nyomozó Főügyészség idén február 22-én kelt, a Gyulai Járásbíróságnak címzett levele. Ebből többek között az derül ki, hogy a T. Sz. és társai ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt folyó ügyben a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága még 2014. július 14-én(!) rendelt el nyomozást, méghozzá annak üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetését megfogalmazva gyanúként. A nyomozás elrendelésének alapját az adóhatóság a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél (mely közel ezer millió forinttal tartozik a magyar államnak és az EU-nak; ismereteink szerint e cégnek résztulajdonosa Simonka György  is) végzett adóigazgatási vizsgálatának megállapításai, a NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája feljelentése képezte – ugyanis e gazdasági társaságoknál az általuk igénybe vett támogatásokkal való visszaélést tártak fel. A levélben az a közlés is olvasható, hogy a tárgyalt eljárásban a Bod Tamás feljelentésében foglalt állítások vizsgálata folyamatban van. A válaszlevél szerint már több személyt is meghallgattak gyanúsítottként, így K. Gy.-t, a Magyar Termés TÉSZ Kft. akkori ügyvezetőjét, „a vele közölt gyanúsítás azonban jelenleg nem tartalmazza a Bod Tamás feljelentésében foglalt tényállításokat” – áll a levélben. A gyanúsítás tehát az említetteket tartalmazza, majd ez olvasható a továbbiakban: „Simonka György gyanúsítottkénti kihallgatására nem került sor. A nyomozás részét képezi Simonka György esetleges érdekeltsége a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel kapcsolatos jogügyletekben. A nyomozás folyamatban van, annak határideje 2018. március 15. napja, amely meghosszabbítható.” A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdekeire tekintettel azt kérte, amennyiben további információkra van szükség, akkor jelöljék meg, hogy milyen időszakra és milyen tényállásra vonatkozóan igényelik azokat.

 

Az illetékes cégbíróság azt közölte, hogy Simonka György mettől meddig volt tagja, illetve ügyvezetője a ma már felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek. A mezőkovácsházi járási hivatal földhivatali feladatokat ellátó szakigazgatási egysége pedig az ominózus újkígyósi ingatlannal kapcsolatban adott tájékoztatást az azt érintő adásvételi, illetve ajándékozási szerződésekről.

 

Bod Tamás és jogi képviselője megerősítették korábbi igényüket, hogy a bíróság kérjen információkat a Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámoló biztosától is. A bíró kész ezt megtenni a feltett kérdések pontosítása után. (A válaszok azért is fontosak számukra, mert a valóságbizonyítás kérésükre történt engedélyezésekor megfordult a bizonyítás teher: Bod Tamáséknak kell bizonyítaniuk az igazukat. (Ők elsődlegesen a cég fizetésképtelenségének pontos időpontjára kíváncsiak: ez a fedezetelvonással kapcsolatban fontos információ.)

 

A bíró és a többiek is egyetértettek abban, hogy indokolt a tárgyalás elnapolása. A bíróság az újabb tárgyalási nap időpontját május 7-ében határozta meg, feltéve, ha a kérdésekre adott válaszok addig megérkeznek. A bíró jelezte, hogy a magánvádlót írásban idézi meg, hangsúlyozva, hogy a tárgyaláson való megjelenés kötelező. Hozzátette: az utólagos igazolási kísérletet megalapozatlannak tekinti. Ha pedig Simonka György nem kíván megjelenni, akkor kérjék inkább az eljárás megszüntetését. A magánvádló jogi képviselőjének figyelmét pedig ismételten felhívta arra, hogy ez nem polgári peres eljárás: az ügyvéd nem helyettesítheti a magánvádlót a tárgyaláson.

 

A tárgyaláson a sajtónyilvánosság kizárására irányuló gyenge kísérlet a véletlenek játékaként időben egybeesett azzal, hogy az orosházi választási bizottság – egyesítve egy másik beérkezett kifogással – megállapította, hogy »Orosháza Város Önkormányzatának az Orosházi Élet sajtóterméke 2018. március 9-én megjelent XXIII. évfolyam 9. számában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség alapelvét azzal, hogy Simonka György, a Fidesz-KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjét népszerűsítette.« Szinte a történet folyománya, hogy amikor az orosházi polgármester kedden reggel a sajtó képviselőit fogadta A szabad sajtó napja alkalmából, a rendezvényen megjelent Simonka György, a választókerület egyéni országgyűlési képviselője, képviselőjelölt is. No comment.

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.