2017. augusztus 22., kedd,  Menyhért és Mirjam
 
 
 
 

Címlap

[Publicisztika]
2015. szeptember 22., kedd
Szörnyetegként élni, szűzen megromolni
A szűz és a szörny bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban
Szerző: Zsidov Magdolna
A Békéscsabai Jókai Színház a magyar dráma napját szeptember 21-én, Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepelte az Ibsen stúdiószínpadán. Seregi Zoltán, a színház megbízott igazgatója köszöntő beszédében rendkívülinek és egyedinek nevezte ezt a bemutatót, azon oknál fogva, hogy egy kortárs, élő író művét vitték színpadra, s a rendező maga a szerző.

Bartus Gyula és Szőke Pál

 

A színmű valós történetre épül, melynek helyszíne Budapest hírhedt VIII. kerületének egyik bérlakása, ahol a történet főszereplője, az alvilági figura, Herceg, eltorzult, sebhelyes arccal az ínség küszöbén tengődik. Egyedül volt bűnöző társa, Köcsög, és a jólelkű, felesége halála után kicsit megzakkant házmester, Samu bácsi tartja fenn a kapcsolatot a külvilág és közte. A szinte hermetikusan zárt börtönlétet, ennek a bűnözőnek az élete testesíti meg. Megégetett, eltorzult, arctalan lelkébe nem remélt fordulat hoz változást. A házmester tanácsára, a jobb élet reményében, Erdélyből jött, hamvas lelkű, tiszta testű lánnyal osztja meg az otthonát. Egy idő után a fiatal lány már nem a szörnyet, hanem egy érző embert lát Hercegben, s egyre jobban elmélyül kettőjük kapcsolata. A szűz és a szörny történetéhez az ötletet egy 1995-ben lezajlott rendőrségi hír adta az írónak.

 

A szerző, Pozsgai Zsolt ismert dramaturgja a Békéscsabai Jókai Színháznak. Ahogy nyilatkozta, darabját többször láthatta már bemutatva, de rendezőként még sosem szembesült a művével, ám amit egyszer átélt írás közben, azt irányításával lefordíthatta a látvány, a játék formációjára. A borzalmas, groteszk, időnként mégis komikus történetet meseszerűen előadott nyelvi eszközökkel próbálta ellensúlyozni, amit még hatásosabbá tesznek a díszletek és a főszereplő fejét borító maszk is.

 

 Pozsgai Zsolt rendezőként valószínűleg úgy érzékeli, hogy a hétköznapok megsebzett világában az emberek nem látnak pozitív viszonyokat, így a mesei hangvételű előadásmód képes valami optimista végkövetkeztetésre, ami lehet, akár álom, de valóság is. S hatására talán a nézők nem veszítik el teljesen a reményüket a szebb, értékesebb világban.

 

Rokon cselekmények a filmvásznon már ismertek, ahogyan Walt Disney produkciójának, A szépség és a szörnyetegnek hasonló motívumaiban is látható.

 

Tragikomédia lévén a történet nem marad idillikus, erről Herceg haverja, a számító és aljas Köcsög gondoskodik azzal, hogy kihasználja a lány, Kriszta naivitását, és luxus prostit kreál belőle. Miután terve kudarcot vall, a lány előtt leleplezi Herceg megégett, rút kinézetének az okát.

 

Ámbár A szűz és a szörny a műfaját tekintve tragikomédia, mégis több a tragikus elem benne, mint a komikus. Egy olyan világ tárul az emberek elé, amely eleddig sokak számára ismeretlen volt. A bűn sokarcúságára a médiahírekből rácsodálkoznak, elszörnyednek, de egy ilyen darab kapcsán, „testközelből” már élő, hátborzongató, fájdalmas bizonyosságot élnek át. Ez is a mindennapok valósága, és nem lehet ráfogni, hogy kizárólag magyar, hanem egyetemes korszakjelenség, amibe a pénz hatalmának ereje sodorja az ellenállásra képteleneket.

 

A színészi játékoknak, a rendezésnek köszönhetően kétségtelen tény, hogy együttérzést ébreszt a nézőkben, még ha nem is azonosulnak mindezzel, s ez így helyén való. A bűnnel nem lehet azonosulni, de a bűnös iránt részvétet lehet érezni. Ez a Bibliának, mint erkölcsi kódexnek az egyik központi kérdése. A bűn ugyanis törvényszerűen magában hordozza a zsoldját, azaz a testben, vagy a lélekben bekövetkező halált, még ha pillanatnyilag nyert játszmának tűnik is.

 

Bartus Gyula a játékával plasztikusan hozza Herceget, az alvilági figurát, aki nem feltétlenül akar részvétet ébreszteni, ennek ellenére sikerül elérnie, hogy mégsem úgy figyelik a nézők, mint sajnálatra, együttérzésre méltatlan embert. Testtartásával, gesztusaival, groteszk hangjával hűen alakítja a szörny szánalmas karakterét. Érzelmi rezdüléseit a darab előrehaladtával egyre inkább felfedi. Ehhez megégett arcán kívül nagy köze van Krisztának, aki ártatlanságával, hitével felébreszti benne az érzékeny lényt. Mialatt Kriszta hatással lesz rá, a lányra a bűn csap le számító kegyetlenséggel. Kovács Ágnes színihallgató Krisztát, az ábrándokkal teli fiatal lányt alakítja megható bűbájjal, miközben sodródik, és egyre lejjebb csúszik a lejtőn, végig áltatva magát, hogy ez majd’ minden nővel megeshet, ahogy az erdélyi kis szülőfalujában elő is fordult egynéhánnyal.

 

Kovács Edit – Karcsi néniként igazi nagyszájú takarítónőt alakit, aki érzelmileg a kemény férfi, és a megkeseredett nő között lebeg életszemléletével együtt, vagyis senkivel sem kíméletes, kimondja mindig, amit gondol. Kovács Edit, ahogy elegáns nőként, így a perifériás takarítónő alakjában is remekel.

 

A házmester, Samu bácsi karakterében Szőke Pál egy olyan bölcs embert formáz, akit az élet kegyetlen próbatételei sem tudtak megtörni.

 

Köcsög szerepében Csomós Lajos kápráztatja el a nézőket. Szerepe szerint visszataszító, velejéig romlott figurát kelt életre bámulatos természetességgel. Nemcsak a kegyetlen szavakat, de a humort is megcsillantja gesztusaival, arcjátékával, hanghordozásával.

 

A színészi alakításokon túl elismerést érdemel a díszlet. Az egyetlen szobában, ami a „nappali”, minden torz, aszimmetrikus, még az ajtón a kilincs is. A tárgyak alakjai hűen adják vissza a lelkek torzultságát. A díszlet Egyed Zoltán munkáját dicséri.

 

No, és mindezeket megkoronázza a darabban mindvégig hallható szaxofonjáték, Belicza Károly előadásában. Érzékenyen reagál az éppen uralkodó hangulatra, hangokra, miközben belesimul a lélek mélységeibe.

 

A szereplők egyenként brillíroznak. Az egyedi nyelvezetet hűen adják, megfogják a nézőket, oda kell figyelni rájuk, hatásuk nem marad el. A gondolatok sem ülnek el a darab végeztével. A nagyszerű, mélyen átélt alakítások lejátsszák idegi játékukat. Ahogy a darabban hangzik: „Jó ez a rendszerváltás, csak ilyenekkel jár.” Az ilyenek alatt pedig mindent lehet érteni, ami a kifordult, romlott világot jelenti.

 

Bartus Gyula és Kovács Ágnes

 

 

 

 



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.