2021. február 27., szombat,  Ákos és Bátor
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
Koronavírus. A kép illusztráció. Forrás: depositphotos.com
Háború van a nagyvilágban. Emberrel most nem ember csatázik, egy láthatatlan organizmus indított ellenünk gerillaháborút. Kódrendszerében rejtekező haditerve sejtjeink harmonikus működését célozta meg. Szervezetünk hadrendbe állított molekuláival védekezni kezd, s mivel a vírus- ellenség titka ismeretlen, nem képes diadalra juttatni saját immunerejét: a védekezéshez segéderők, gyógyszerek kellenek. A küzdelem végkifejletét jószerével homály fedi, hiszen nem csak a vírus, de a gyógyszeres védekezés hatóerejét is még talány lengi be. Egy ilyen ködös állapotban érthető, hogy életre kel bennünk a bizonytalanság, és elmosódnak jövőnk kontúrjai. Rendre latolgatjuk a túlélés esélyeit, lelkünk megnyugtatásra, értelmünk megbízható ismeretekre vár. Figyeljük izgatottan a járványhelyzetről szóló híreket, az igazat, nem csak a valódit reméljük.
Szerző: Dr. Szemenyei Sándor
A kép illusztráció. Forrás: pixabay.com
2021. január 30., szombat
A Covid-19-ről egy kicsit másképp
A tavalyi évben kezdődő világjárványról, a Covid-19-ről még elképzelésünk sem volt, úgy hittük, az orvostudomány jelenlegi állása hamar felszámolja ezt a szörnyeteget. Bár volt ismeretünk az előző nagy járványokról, különösen az utolsóról, a spanyolnátháról, de a mostani pandémia megrázóan robbant ki. A spanyolnátha gyújtópontja mai napig tisztázatlan. Egyes kutatások szerint a járvány az USA-beli Kansasból indult el, legalább három hullámban. Az első hírek a járványról először a háborúban semleges Spanyolországból érkeztek Európába, ugyanis, nekik nem állt érdekükben, hogy titkolják, mint a háborúban álló feleknek. Tudósításaik nyomán hamarosan mindenki értesült róla, amit eleinte hisztériakeltésnek tüntettek fel, ezzel rendkívüli nagy kárt okozva. Tulajdonképpen a spanyol hírek után kapta ez a súlyos járvánnyá duzzadó influenza jellegű vírus a spanyolnátha nevet. A megfertőzöttek jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben, ennek következményeként az áldozatok számát világviszonylatban 50-70 millióra becsülik. Ha valaki megérte a századik életévét, az még szülei, nagyszülei, rokonai között hallhatott erről a rettenetes korról. Sok-sok családnak kellett elszenvednie, akár több hozzátartozója elvesztését is. Az én nagyszüleimet is érintette ez a tragédia, házastársukat elvesztve, özvegyként házasodtak, egy-két gyermeket hozva az új házasságba.
Szerző: Zsidov Magdolna
,, … mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek." Pál apostol szavai a Bibliából. A kép illusztráció. Forrás: pixabay.com
2021. január 27., szerda
Kevés az olyan ember, vagy egyáltalán nincs is, akinek élete során ne lenne valamilyen terve, elképzelése a jövőjével kapcsolatban, ugyanis mindenki, a számára ideális lehetőségek ajtóin szeretne átjutni. Ilyen megálmodott ajtók: a vidám, könnyed gyermek- és ifjúkor, a sikeres pályaválasztás, jól fizető munkahely, a legcsodálatosabb, legmegértőbb párra találás, majd a boldog házasság, szófogadó, engedelmes gyermekek, gond nélküli élet. De a felsorolást lehetne még tovább folytatni, mert a képzelet nem szab határt a terveket szövő embernél. Szinte nincs kivétel, valamennyi ember azt szeretné, hogy minél több ajtó nyíljon meg előtte, mert akkor egészen biztos, hogy elégedettebb, boldogabb lesz az élete. Míg mindezeken ábrándozik, szembe találja magát ezekkel a jelképes ajtókkal, amiket nem könnyen, vagy egyáltalán nem tud kinyitni. Vajon érdemes mindegyiket kinyitni, érdemes feláldozni egyik „ajtót” a másik javára? Talán ezek azok a legfontosabb kérdések, amikkel minden egyes ember szembesül élete folyamán.
Szerző: Zsidov Magdolna
Bánat. A kép illusztráció
2020. december 17., csütörtök
Az érdeklődő ember figyelmét nem kerüli el, hogy a XIX. századtól az orvostudomány ágaiban, óriási léptékű eredmények születtek. A kutatások sorában, a testi megbetegedések megismerése és gyógyítása mellett, a lelki, az agyi elváltozások területén is új és új vívmányok értek célba. Miközben megannyi betegségre találják fel a megoldást, napjainkra mégis a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi, a diabéteszes, a tumoros betegségek mellett, a pszichés elváltozások, de leginkább a depresszió lett a legszembetűnőbb probléma.
Szerző: Zsidov Magdolna
Prof. Dr. Kásler Miklós körömbeli állapota feketén-fehéren kiemeli viselője ama erényét, miszerint mindenkor kész vállalni a gyászos valóságot is (Forrás: b1 blogcsalád - Blog.hu)
2020. szeptember 29., kedd
Régi megfigyelés: amikor egy vezető szakember és/vagy politikus meghatározza, egyben jellemzően kifejezi az általa irányított intézmény, műintézet vagy bármi más milyenségét, szokás egyetlen fogalomba sűríteni annak lényegét. Erre a hagyományra rövid működése alatt is rászolgált Kásler Miklós. (Orbániában nevét az ország első embere következetesen és felcsútiasan Kasler miniszter úrnak ejti.) Nevezetesen EMMI elnevezésű minisztériuma annyi önálló társadalmi szakterületet próbál egybefogni, amennyi még köröm alatti piszokból is sok lenne.
Szerző: Kiss A. János
Képünk illusztráció! (Forrás: vanillamagazine.it)
2020. szeptember 23., szerda
Mondom, olyan egyszerűen, aminél egyszerűbben nem is lehetne, tehát bikkfanyelven azt, amit magam is meg szeretnék tudni, de semmire sem jutok. Egyszerűen, érthetően mondom, írom, mert mi hasznát venném, ha előhalásznék az idegen szavak tárházából egy stílusos szót, amivel elámítanám az ellenszenveseket, a tiltakozókat, a belenyugvókat, az elfogadókat, szóval a sok táborra szakadtakat? Tehát mondom, állítom, benne vagyunk ám rendesen egy vírusmizéria kellős közepén, vagy elejének a közepén, vagy a közepének az elején… ki tudja, melyik stációjában, de semmiképp sem a slamasztika végén.
Szerző: Zsidov Magdolna
Orbán Viktor (balra) már évekkel ezelőtt is az ellenzék (saját szavait idézve: az ellenség) bedarálásán dolgozott (éppen kolbászilag) Békéscsabán is (Forrás: bekesmatrix.hu)
2020. szeptember 21., hétfő
Ki tudja, mitől különleges Orbán Viktor miniszterelnök minap emlegetett kolbásza, pedig láthattuk őt eleget (még földönjáróbb korában) a békéscsabai kolbászfesztiválon, a féldecik között formálódó, saját töltésű húskészítményük között. (Indokolt a többes szám, hiszen valakinek értenie is kellett a műveletekhez, ezért csapatsport a disznótor.) A kilencvenes években testőrsége le is zárta a városi sportcsarnok küzdő- és nézőterének összes ki- és bejáratát, megindokolva „biztonsági okokból” – tudniillik a felpántlikázott száz munkaasztalnál helyet foglaló és a kisüstiket szaporán, lelkesedéssel (be)fogadó, mintegy négyszáz hosszúkéses versenyző viszont nem jelentett kockázatot. Persze olyasmit is hallhattunk hosszú éveken át, hogy családi használatra egy (akkor még) megbízhatónak számító tótkomlósi párthentes nyuvasztotta ki a felcsúti disznót (szakszerűbben: sertést). Az idő tájt nem beszéltünk arról, hogy az eme alkalmakon áldozatokat szedő krónikus részegség dolgában milyen ismeretekkel rendelkezett az ország első embere, bár már akkoriban is az a hír járta, hogy időnként megtámadta őt a virtus. De nem (csak) róla szól egy orvosnő véleményírása, melyet Facebook oldalán tett közzé, s aki még nem ismeri, ne szalassza el a bátor és őszinte gondolatok elolvasását.
Szerző: Kiss A. János
Amikor még nem zavarta Szíjjártó Pétert az, hogy bemutassa gyermekét, és hagyja őt lefotózni (Békéscsabán, a kolbászfesztiválon, 2016 októberében)
2020. augusztus 27., csütörtök
Nem elírás a címbeli „váltás” előtagja. Kétségtelen, a rendszám- és a rendszerváltás (mások változásról beszélnek) időben és erkölcseiben jelentősen összefügghet egymással. A Kádár- és a mostani Orbán-korszak egyre inkább lényegi azonosságokat mutat. Már kezd meggyőzővé válni Orbán Viktor húszegynéhány évvel ezelőtti megállapítása: „Ami összeér, az összeforr…” Csak amíg annak idején egy színes tévékészülékkel lehetett korrumpálni politikusokat, számukra ma a csillagos ég is mindössze aprópénznek számít.
Szerző: Kiss A. János
Képünk illusztráció! (Forrás: Békéscsabai Jókai Színház)
2020. augusztus 25., kedd
Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregényének színpadi átirata a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínpadán
A nagypolitika teszi a maga hasznos, vagy éppenséggel haszontalan dolgát, országhatáron belül és kívül. Így volt ez a trianoni egyezmény után Magyarországon belül, és a belőle lecsippentett, országhatárokon kívül eső részeken, de talán még a tengeren is túl, tudniillik innentől Magyarországnak „elfogyott” a tengere. Bárhogy történt, mit tehetett a magyar, a székely, a szász, a román, meg bárki, aki ezekre a határokra már nem tudta, miként is gondoljon? Hogy kiknek a hibájából, kiknek az érdekéből, politikai furfangjából esett meg ez a csúfság, senki nem tudhatja pontosan. Pontosan ezen okból, ha már egyszer megtörtént, akkor alkalmazkodni kellett, gondolták sokan, határon belül és kívül.
Szerző: Zsidov Magdolna
Pálinkás József (Forrás: civilhetes.net)
2020. augusztus 22., szombat
Pálinkás József magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014. június 12-től 2014. december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-től 2018. június 30-áig[2] elnöke. Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter – áll a Wikipédia szócikkében. Szabadon gondolkodó, demokratikus érzelmű, akár konzervatív szemléletűnek is mondható, bátran cselekvő ember. Egy napja Orbán Viktor minap megismert „magyaros hitvallásáról, jövőképéről” írta le konstruktív véleményét a Facebook-oldalán. Olyan megnyilvánulás ez Pálinkás József részéről, amely nem igényel semmiféle kommentárt, ha csak annyit nem, hogy messzemenően egyetértünk vele.
Szerző: Kiss A. János
< >